inverz
minden rendben van?
nincs minden rendben
van még egy negyed, elszívom, jó?
van még egy negyed, elszívod, nem jó!
Kategóriák: egyszerre több, épp ez, határ táncos lány, nekem most ilyen
írta: psychogirl
egy lépés - mantra helyett
Kategóriák: ezt neked, határ táncos lány, nekem most ilyen
írta: psychogirl
majdnemérdekelpéntek
egy reggel
amikor két lehetőség lett volna optimális
a) ha fel sem ébredek
b) ha egyedül ébredek
jó ebédhez szól a nóta
Kategóriák: industrial zen, nekem most ilyen, zene olvasáshoz
írta: psychogirl
írd ide! - I do it!
újra azt teszem, amit lassan tíz éve már, hogy hanyagolok - szellemi gyávaságból
újra keresem a hangom
újra keresem a szavaimat
feltárás
minden területen
lapra vetem betűimet
okulásként - saját magam érdekében
a l k o t á s
Krantz barátommal tegnap új szellemi vállalkozásra adtuk a fejünket
alkot
ás
akasztó
bassza meg a hormonális szar magát
csöbörből vödörbe - na azt azért mégsem
bizalomtörekékek - inkább csak vágják kezemet, amint beléjük próbálok kapaszkodni
egy format cé kellene - egy baszott nagy
nem más kell
inkább magamat vissza
új cd - hallgatni arany
tizenegynéhány szemtalálkozás
pont arra elég, hogy ezt sem
...
ruhatár csere - kinőttem magam körül az embereket
ébredésre várva
szuszog a ház köröttem
szar ébredés - nem meglepő szar elalvás után
már nem mondom
minek...
írom
mára kisütött a nap
ülök a gép előtt
kávé és egy szál cigaretta - erre vágyom - most kivételesen
ennyitől pont boldog lennék
sztrájk helyett...
csak kicsivel lennék hülyébb és ostobább...
csak kicsivel működnének rosszabbul a megérzéseim...
csak kicsivel tűrném jobban ha hülyének néznek...
csak kicsivel tűrném jobban a hazugságot....
Dani után szabadon, nem minden szar nélkül
Dániel said: Fehér tiszta hó lepte be a múlt sérelmeit. Szelíd hógolyó véreztette ismét ki szívem. És mégis boldog, mert szeret, hisz ha fáj, akkor igaz és őszinte az érzés.
My reflection: Fehér tiszta hó lepte be a múlt sérelmeit. Eddig láttam őket, most takarásban hallom, hogy ropognak lépteim alatt. Tárolóedényből tárolóedénybe.
Somebody else thought: "Állandó próbálkozás, hogy őszinték legyenek, és hogy becsületességet követeljenek meg a partnerüktől, különösen a szerelmi és más közeli kapcsolatokban."
Daniel said: Tiszta hó vagy édes kistsillag. Gyere ide! Paff. Paff. Hullik le a hó a kabátról.
My reflection: Tiszta hónak szeretnélek látni. De csak a hideget érzem és azt, hogy megint átnedvesedett a kabátom.Tipikus téli szenvedés civilizált ember módjára.
Somebody thought it:"Önmagukat és másokat is meg akarják védeni minden igazságtalanságtól és rossz kompromisszumtól."
Daniel said: Vagy minden és válasz, vagy semmi és nincs válasz, vagy langymeleg a nem válasz.
My reflection: Minden válasz minden semmi minden langymeleg lenne, ha érzékelni tudnám.
Somebody thought it:"Érzéseiket végletesen kiélik vagy teljesen magukba zárják."
Daniel said: És akkor ismét elkezdte csavargatni haját édesen az ujjával, és fejét a felkaromhoz nyomta, miközben én a hajába túrtam folyton-folyvást kezem megnyugtató vágyával.
My reflection: Hagyom, hogy vágyaktól duzzadó ágyékomhoz közel, ölembe hajtsa fejét. Hagyom, hogy kezem önkéntelenül, rohadt tudattalanom szemét kis késztetéseinek engedelmeskedve nyugtassa őt, miközben én épp szétfeszülni készülök felettesénem határozott tiltása ellenére.
Somebody thought it: "Impulzív egyéniség, amely tele van feszültséggel."
Daniel said: Félbetépve te is félbemaradsz. Lehet.
My reflection: Ha végre érezni tudnám darabjaimat, akkor legalább megadatna a lehetőség annak elméleti felvetésére: valaha akár egy egész is lehettem.
Somebody thought it: "A mind tökéletesebb társkapcsolat keresése vagy a lekötöttségtől való félelem miatt az illető fő- és mellékkapcsolatokra hasad szét. "
Daniel said: Who the fuck cares.
My reflection: The fuck should take care - you can believe it.
Somebody thought it:"Intenzív, de bizonytalan kapcsolatok másokkal, végeredményben az egész világgal."
Daniel said: Én nem így szeretném, hisz szeretlek.
My reflection: Szeretni próbálom magam, de képtelen vagyok bizonyságul szolgálni önmagam számára. Ja?! Hogy te is itt vagy?!
Daniel said: Kérlek, most nem tudom egyedül, magamban szeretnék lenni, menj el. Kérlek, csak húz magadhoz, és érzem a csók helye és ideje van itt.
My reflection: Egyedül is lehetek meg veled is. A tökéletes mindegy állapota. De muszáj vívódásig vinnem a dolgot. Az előző állapot nem illendő humán kötődési mintázatok szempontjából.
Somebody thought it: "Félelem az egyedülléttől és a másokkal való együttléttől."
My reflection: Az egyedüllét másokkal való félelme az együttlét javára.
tulajdon - képpen
szeretett volna jó lenni hozzá
de ott és akkor a jó nem létezett
az sem
eltűnt ilyenkor napokra
önmaga elől is
s ugyan próbált keresni létezőket
de hát minek a sötétségben árnyak után futni...
a napfelkelte - gondolta - az talán holnap majd segíthet az árny vadászatban...
Mi Confesion
valójában annyira mindegy
ma is süt a nap
ez most pont elég
zene hallgatáshoz
némán állva; kapaszkodva; mert nekem is csak a némaság jutott ma; hangom valahol máshol lebeg, a víz színe felett; keresve téged; kinek hangja a sziklákról tér vissza lassú hullámként; csak állsz ott, némán; s érzem, utánad kell mennem; hangtalanul; kapaszkodva; mert neked is csak a némaság jutott ma; hangod valahol máshol lebeg, a víz felszíne felett; keresve engem; kinek hangja a sziklákról tér vissza lassú hullámként; csak állok ott, némán; s érzed, utánam kell menned; hangtalanul; kapaszkodva;
kipp-kopp
a mából tegnap lett
játék: "te még nem is vagy itt"
játék: "és én? itt vagyok?"
hol kezdődik a szerelem első nekifutásra?
Thalassa
úszni tanulok
és most kivételesen
nem árral szemben
a helyzetről
a semmiben az a jó, hogy semmi
nem hoz se újat, se régit
tehát a bátrak bátrak maradnak, a gyávák gyávák lesznek továbbra
a hülyék pedig továbbra is hülyék
sáv szélesség
mert kutyaharapást szőrével; ugye drága Dé....
legyünk kissé repetitív
s hogy reggel Palotai helyett "véletlenül" Moby szólalt meg a gépemen?
hát ettől repetitív eme történet
még mindig... még mindig... még mindig
és a távolság? most éppen délnek menekültem...
s kora reggel, az autók forgatagában, egy felhőre tekintve láttalak drága Dé
te is a zuhanytól vártad a feloldozást
mert verset olvasni korántsem veszélytelen
ide írtam mindenféle fölösleges maszlagot; kibasztam a picsába; nemakarokakárcsakmégegy.....palackosásványvízreklámhírdetésthallanimamármertafaszomkivan; hiányzik az elefánt;
Havasi Attila
Pekingi elefánt
sétál az elefánt
pekingi utcákon
porcelánt vásárol pekingi üzletben
porcelánüzletben
az elefánt.
Pekingi emberek bámulják meglepve
meglepve bámulják
porcelánüzletben
mit vesz az elefánt pekingi üzletben
kínai porcelánt
vásárol ő.
Pekingi pénztárhoz sétál az elefánt
fizet az elefánt
porcelán-pénztárnál
pekingi pénztárgép zörögve zakatol
pekingi pénztáros
keze alatt.
Pekingi pénztárnál mogorva pénztáros
porcelán-pénztáros
goromba pekingi
mormolja morogva mogorva pénztáros
„nyolcvanhét jüan és
negyven mao".
Pekingi pénzérmék gurulnak csörögve
csörögnek gurulva
porcelán-pénztárnál
goromba pénztáros mogorva pofát vág
száz jüant ad neki
az elefánt.
Pekingi pénztáros visszaad belőle
százasból visszaad
nézi az elefánt
mennyit ad vissza a goromba pekingi
abból még hiányzik
három jüan.
Pekingi pénztárnál így szól az elefánt
vásárló elefánt
így szól a pénztárnál
azt mondja pekingi nyelvjárást használva:
„ebből még hiányzik
három jüan".
Pekingi pénztáros gorombán ráförmed
ráförmed gorombán
mogorva pénztáros
„gazember! mit képzel" satöbbi satöbbi
pekingi nyelvjárás
szavaival.
Pekingi utcákon kószál az elefánt
búskomor elefánt
utcákon kóborol
porcelánüzletben átverték, kirúgták
ott három jüannal
megvágták őt.
kora reggeli felhő figyelés
In my dreams I'm dying all the time
Then I wake its kaleidoscopic mind
I never meant to hurt you
I never meant to lie
So this is goodbye
This is goodbye
Tell the truth you never wanted me
Tell me...
In my dreams I'm jealous all the time
Then I wake I'm going out of my mind
Going out of my mind
álmomban 40 napra készültél elutazni
el, messzire, a világ különböző részeibe
néztem, ahogy készülődsz, ahogy válogatod, mit is viszel magaddal
és a teljes rémület lett úrrá lelkemen, hogy negyven napig távol leszel
elérhetetlenül
pedig közben, az álmon kívül
reggel volt, korán
és csak munkába készülődtél
én a fal felé fordulva próbáltam a reggelből ellopni az éjszaka elveszett perceit
és a teljes rémület lett úrrá lelkemen, hogy ki tudja hány napig távol leszel megint
elérhetetlenül
...
később, a konyhában ülve egyedül
bámultam a felhőket
hogyan hasítják szét a kék eget
éjszakai kérdésed rémlett fel bennem, a "hogy bírod te ezt?!"
és akaratlanul, ott a konyhában csak ennyit tudtam mondani a felhőknek: sehogy....